Spirulina és Chlorella

Az algák szerepe a táplálékkiegészítésben

A víz minden élet bölcsője. Nem csak a földi élet keletkezésénél, de ma is nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz. A ma jellemző földi élet születése a vízhez és az algákhoz (fotoszintetizáló élőlényekhez) köthető. Képzeletünkben úgy 3,5 milliárd évet visszautazva láthatjuk az első kék algák (cianobaktériumok) születését. Az algák gyökerekkel, levelekkel, szövetekkel nem rendelkező, fotoszintézisre képes, változatos felépítésű növények.

A változatos felépítés különösen igaz rájuk, hiszen némelyik faj szerkezetét tekintve és mikroszkópikus méretében a baktériumokhoz hasonlít, míg mások bonyolultabb felépítésű növényeknek tűnnek külsőleg, sok centiméteres vagy méteres méretük miatt. A Földön a legnagyobb – 50-300 méteres – és a legkisebb – 0,5-3 µm-es – növények is az algák közül kerülnek ki. Élőhelyeiket tekintve is ezek azok a növények, melyek a legszélsőségesebb körülményeket is kibírják. Legyen szó erdők talajáról, hőforrások vizéről, a jég felszínéről vagy sivatagi sziklák vékony felső rétegéről, algák mindenütt megtalálhatóak.

mikroalgák fajtól függően néhány vagy néhány száz mikrométeres méretet érhetnek el. A fitoplanktonok közé tartoznak (a szó a görög phyton, azaz növény és a planktosz azaz kóborló szavak összetételéböl ered), helyváltoztatásukban elsősorban a víz áramlása a meghatározó, energiát pedig főként a fotoszintézis során nyernek.

Az algafogyasztás története az őskortól napjainkig

Az algákkal a természetben kialakulása óta rendszeresen találkozott az emberi faj. Elődeink a szárazföld belsejében folyó- és állóvizeket fogyasztva is elkerülhetetlenül magukhoz vettek algákat, kisebb tavakból pedig szándékosan is fogyaszthatták ezeket, melyek hatása szervezetükre – attól függően mely fajok domináltak a vízben- változatos lehetett. Adatok hiányában ma csak sejtéseink és feltételezéseink lehetnek arról, hogy mióta és milyen mértékben voltak jelen étrendünkben a különböző makro- és mikoalgák.

A feltételezéseken túllépve tény, hogy a japánok és más ázsiai népek hosszú ideje előszeretettel fogyasztják a nagyobb méretű, így könnyen összegyűjthető algákat. Ez a szokás a szusival együtt az utóbbi években Európában és Észak-Amerikában is gyorsan tért hódított. Ismereteink szerint Kínában és Peruban a Nostoc telepeket évszázadok óta fogyasztják, így lehetett ez az ősidőkben is a különböző gyűjtésre alkalmas algákkal.

A ma étrendkiegészítőként elterjedt Spirulina (mai nevén Arthrospira) -fajok fogyasztása valószínűleg szintén több évszázados múltra tekint vissza: a legkorábbi Spirulina mikroalga-fogyasztásra vonatkozó fennmaradt adatok a 16. századra tehetőek. Az első beszámolók 1524-ből származnak, Toribio de Bonavente atya figyelte meg, hogy Mexikóban az indiánok a vízből élelmiszert gyűjtöttek és nagy mennyiségben fogyasztottak. Más források is írnak az algafogyasztásról: Cortez titkára Lopez de Gómara “Mexikó elfoglalása” című könyvében ír a Tecuitlatl gyűjtésének és elkészítésének módjáról.

Ez utólag nagy valószínűséggel Spirulina (Arthrospira maxima) algaként azonosítható. Nem csak az aztékok fogyasztották tudatosan a mikroalgákat: a 20. században jegyezték le, hogy Afrikában, a Szahara déli részén, a Csádtó környékének kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavainak felszínét gyakran borítja be egy zöldes színű hártyaszerű, a helyiek által Dihé-nek nevezett és később Spirulina algaként azonosított anyag, amit a bennszülöttek leszűrnek és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztanak 

Ez a szokás feltehetőleg évszázados múltra tekinthet vissza, ám biztosat erről nem mondhatunk.

A ma szintén népszerű Chlorella-fajok gyűjtése igen apró méretük miatt kezdetleges eszközökkel a modern kor előtt nem volt megoldható, ezért erre tudomásunk szerint nem volt az elmúlt évezredekben példa. A nyugati kultúra az algafogyasztás lehetőségéről nem sokat tudott. Csak az utóbbi évtizedekben vált nagyobb körben ismertté az alga mint táplálékforrás, és még ekkor is csak a világ élelmezési problémáinak megoldására felhasználható egyik lehetséges eszközként vizsgálták. Széles körű elterjedése az egészséges életmód divatossá válásával a 80-as években indult el.

Cellulóz sejtfala miatt a Chlorella emészthetősége nem igazán jó, kedvező összetétele ellenére így nem annyira táplálékként, mint különböző anyagok szervezetből történő eltávolítását elősegítő hatása miatt vált később divatossá. Mivel étkezési célra ez a faj nem volt ideális, így fordulhatott elő, hogy a 70-es évektől a Chlorella helyett a Spirulina keltette fel a szakemberek érdeklődését, ez a spirál alakú alga, amely mind nagyobb mérete, mind magasabb fehérjetartalma, jobb emészthetősége következtében számos előnnyel rendelkezett a Chlorellához képest.  

Spirulina úgy híresült el, mint “a jövő eledele”, és bár a Spirulina étrendünk alapjává nem is vált, étrend-kiegészítőként kutatások százai során igazolta, hogy kiérdemelte a rá fordított figyelmet. 

Mikroalgák táplálkozásélettani értéke

-Az algák összetétele a külső körülmények által nagymértékben befolyásolható, ezért igen változó. Míg a búzából készült liszt fehérjetartalma átlagosan 8-12 % körül lehet fajtánként és termelési körülményektől függően, addig az algáknál ez a különbség több tíz százalék is lehet! A Chlorella fajok fehérjetartalma a száraz tömeg 40-50 %-a, míg a Spirulina (Arthrospira) platensis és Spirulina (Arthrospira) maxima körülbelül 56-77 illetve 60-71 % fehérjét tartalmaz (9.). A tápanyagösszetétel mint a fentiekből is látható tág határok között változhat, ennek fő okai közé tartoznak az eltérő környezeti tényezők.

Spirulina aminosav összetétele szinte tökéletes: két esszenciális aminosav – nevezetesen a metionin és lizin aminosavak – aránya kicsit alacsonyabb az ideálisnál, míg a Chlorella esetében a metionin mennyisége elégtelen. Mivel nem kívánunk kizárólag algákkal táplálkozni, emiatt ez az apró hiányosság nem jelent problémát. A szigorú vegetáriánus étrendben fehérjepótlásra a szóján és az ételek komplettálásán (eltérő aminosavtartalmú ételek kombinálása a megfelelő aminosavellátottság elérése érdekében) kívül Spirulina mikroalga mértékletes fogyasztása is alternatíva lehet. A fehérjeszükségletre vonatkozó ajánlások (felnőtt emberek számára ez 0,7-1 g/ttkg) figyelembevételével por alakú bevitel esetében 1-2 kanálnál több nem indokolt egyik mikroalgából sem.

Elterjedt a köztudatban, hogy a Spirulina-fajok jó B12-vitamin forrásnak tekinthetőek. A Spirulina B12 rokon vegyületekből ugyan nagy mennyiséget tartalmaz, ám ennek csak kisebb része hasznosulhat emberben, míg a Chlorella B12 tartalma irodalmi adatok szerint a növények között szinte egyedülálló (11.). Mindkét alga segíthet kisebb-nagyobb mértékben a szigorú (állati eredetű élelmiszert nem tartalmazó) vegetáriánus étrend káros hatásainak megelőzésében, azonban a mesterséges B12 bevitelt nem feltétlenül pótolják, erről orvosi vizsgálatokkal lehet meggyőződni!

Spirulina ásványi anyag tartalma 8-13 %. Tápfolyadéka dúsítható különböző elemekkel, így szelénnel vagy krómmal, így természetes forrásaként szolgálhat ezeknek. Bár a szelén-gazdag Sprirulina nagyobb hatékonysága a szelénhiány megszüntetésében a beviteléhez szokásosan alkalmazott vegyületekhez képest nem egyértelmű, mint természetesebb beviteli formát alkalmazták már ilyen célból.

Spirulinában megtalálható fontosabb színanyagok a karotinoid vegyületek, a fikobiliproteinek és a klorofill, melyek antioxidáns és egyéb károsanyagmegkötő tulajdonságuknál fogva hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez, az egészséges étrend fontos részét képezhetik. A Spirulinában a karotinoid vegyületek közül az alfa- és béta-karotin dominál, de számos más karotinoid vegyület is előfordul. A mixoxanthofil, lutein és zeaxantin is jelentős mennyiségben megtalálható benne. A zeaxantin és lutein ma feltételezett időskori makuladegeneráció (AMD) és a szürkehályog kialakulás kockázat csökkentő hatásuk miatt állnak a figyelem középpontjában.

A mikroalgák hatásai az emberi szervezetre

mikroalgák étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba, így gyógyhatás nem tulajdonítható alkalmazásuknak. Állatkísérletek és néhány embereken elvégzett vizsgálat azonban arra utal, hogy vegyületeik izolált vagy módosított formában a jövőben talán gyógyszerként is alkalmazásra kerülhetnek.

  • A mikroalgákat gyakran alkalmazták a világ különböző tájain különböző eredetű anémia, azaz vérszegénység kezelésére.
  • A vérszegénységre gyakorolt hatás a hemopoézis azaz vérképzés fokozásán és a vasbevitel növelésén alapult, ugyanis a Spirulina vastartalma aránylag jól hasznosul ahhoz képest, hogy növényi forrásról van szó.

 

  • Állatokon végzett kísérletekben ezen túlmenően is vérképzést fokozó és immunrendszer erősítő (helyesebben stimuláló) hatás volt megfigyelhető, ami a kutatók szerint elméletileg kedvezően hathat kemoterápiás kezelésekkel egyidejűleg is – a Spirulina ugyanis fokozza a csontvelői vérképzésben résztvevő sejtek osztódását (proliferációját) és érését (differenciációját). Ez a kutatók véleménye szerint javíthatja a – például rákellenes gyógyszerek következtében – legyengült imunrendszer működését. A természetes ölősejtek aktivitása is fokozódhat fogyasztásakor, ami elméletileg szintén védő hatású lehet.

 

  • A Spirulina a kékes színét a fikocianin színanyagnak köszönheti. A fikocianin mind daganatellenes, mind antioxidáns, mind ártalmas anyagok toxicitását csökkentő, immunerősítő, vérképzést fokozó mind antivirális hatással rendelkezik (14.). A fehérvérsejt termelés fokozásában a cfikocián és a Spirulina poliszacharidjai egyaránt szerepet játszhatnak. A jövőben elképzelhető, hogy a Spirulinából kivont vegyületek vagy ezek módosított formája felhasználható a tumorellenes terápiák során.

 

  • A daganatos betegek természetesen minden apró lehetőséget megragadnának túlélési esélyeik növelésére. Fontos azonban tudni, hogy jelenleg a mikroalgák rákos megbetegedések megelőzésre illetve már kialakult probléma kezelésére nem alkalmazhatóak, bár folyamatos felügyelet mellett a kezelőorvos engedélyezheti fogyasztásukat.

 

  • Az időskori makuladegeneráció (AMD) és a szürkehályog emberek millióinak életét keseríti meg. Vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a zeaxantin és a lutein befolyásolhatják az AMD és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, illetve ezen betegségek előrehaladását. Hozzájárulhat lutein és zeaxantin bevitelünkhöz a Spirulina fogyasztása is, ami akár szemünk egészségének védelmében is segíthet, ám erről ma még nem lehet határozott kijelentéseket tenni (a vizsgálatok eredményei a zeaxantin és a lutein esetében ellentmondásosak).

 

  • A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, amelyek a vastagbélben szelektíven elősegítik a kedvező hatású probiotikus mikroorganizmusok szaporodását, ahogyan elősegíthetik különböző ásványi anyagok (például a kalcium, magnézium és feltehetőleg a vas és a cink) felszívódását is. A Spirulina számos kutatásban prebiotikumra jellemző tulajdonságokat mutatott, ezért azt feltételezik, hogy ezzel akár a komolyabb betegségekkel együtt gyakran túlszaporodó Candida albicans leküzdésében is fontos szerepe lehet. Ez a hatás ma még meggyőzően nincs alátámasztva.

 

  • Az algák sport célú felhasználásával is hosszú idő óta próbálkoznak: egy 2006-os kutatás szerint például a Chlorella vulgaris forróvizes kivonata egerekben csökkentette a fáradtságot, mérsékelte a fizikai terhelés során jelentkező markerértékek emelkedését és növelte az állatkák teljesítőképességet. Ha ez vagy a vérképzés fokozó hatás sportoló emberekben is kiváltható volna, az kedvező lehetne a szabadidő és élsportolók számára, ám ez ma még nem igazolt egyértelműen. Magyarországon előfordul, hogy sportolóinkat egyesületi szinten próbálják rávenni a mikroalga fogyasztásra, ám ez általánosságban nem javasolható és nem mentes a kockázatoktól!

 

  • A magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint mérséklése is feltételezett hatás a Spirulina algánál, ahogyan a fogyás elősegítésében, kettes típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésében, májvédelemben, radioaktív sugárzás elleni védelemben, allergia, rhinitis kezelésében, vírusok (herpes simplex, influenza vírusok vagy HIV-1 ) előidézte megbetegedések megelőzésében és kezelésében is megpróbálják felhasználni, ám ezen hatások ma még nem tekinthetőek megfelelően alátámasztottnak.

Kérd és megmutatjuk a cégünk vitamin készítményét amely Spirulinát és Chlorellát is tartalmaz!

Forrás: Microsoft Word – Taplalkozasi_Akademia_2010_08_mikroalgak.doc (mdosz.hu)

Leave a Reply