Tag Archive for betegségek

Allergia, érzékenységek.

Allergia, érzékenységek.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről.

Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

Az allergia az első típusa a túlérzékenységi reakcióknak, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját. Az így felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.

A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák. Ilyen a szénanátha (allergiás rinithis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját, könnyezést okoz.

Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás (wheezing). Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés.

A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel, duzzadással járnak.

Súlyosabb esetekben a reakció nem marad lokalizált és az egész szervezetre kiterjed, ún. anafilaxiát okozva. Ebben az esetben az immunsejtekből rövid időn belül nagy mennyiségű kémiai mediátor szabadul fel, ami sokkos reakcióhoz vezet. Ez az állapot, kezelés nélkül (esetenként kezeléssel is) halálhoz is vezethet.

Több eljárás is létezik az allergia kimutatására, de alapvetően két típust különböztetünk meg: provokációs tesztek és vérvizsgálatok. A provokációs tesztek során kis mennyiségű allergénnel vagy allergén-kivonattal hozzák kontaktusba a szervezetet, általában a bőrt. Érzékeny egyéneknél meghatározott időn belül helyi reakció jelentkezik.

A vérből általában az össz IgE mennyiségét szokták kimutatni. Ez azonban nem mindig megbízható, mert más betegségekben (parazitás fertőzésekben és bizonyos hematológiai betegségekben) is megnőhet az IgE szintje. Ezért pontosabb, ha az allergén-specifikus IgE-t mérjük, tehát azokat az IgE molekulákat, melyek az allergénnel kapcsolatba lépnek. A vérből kimutatható még az eozinofilek által termelt fehérje (asztma kimutatására) és a masztociták által felszabadított triptáz.

Forrás: Allergia – Wikipédia (wikipedia.org)

A hisztamin és az allergia okai

Egyelőre az orvosok számára sem teljesen világos, miért van az, hogy sokak immunrendszere potenciális veszélyforrásként azonosítja az allergéneket, míg mások simán átvészelik az allergén anyagokkal való érintkezést.

Amikor a szervezet idegen anyagként ismeri fel a virágport, akkor védekezés gyanánt az immunrendszert aktiválja, ami többek között hirtelen és nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásával jár. A hisztamin közvetítőanyagként játszik szerepet a jellegzetes tünetek – orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás – kialakulásában. A duzzanat az allergén szervezetbe kerülését hivatott megakadályozni, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását. 

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az atópiás alkatú emberek az allergiás reakciók tekintetében nincsenek szerencsés helyzetben. Az allergiára való fokozott hajlam legtöbbször veleszületett vagy genetikai okokra vezethető vissza, és több hipotézis is létezik arra vonatkozóan, hogy az atópiás alkatú egyén vajon miért lesz egyszer csak tünetes allergiás.

Manapság a „civilizált életmód”-teória a legelfogadottabb, mely a közlekedési eredetű légszennyezés és a dohányfüst káros hatásait emeli ki. Hasonló hatásúak az egyéb vegyszerek, amelyek növekvő koncentrációja jelentős szerepet játszik bizonyos természetes anyagok (például a pollenek) allergénné válásában. A túlmanipulált, színezett, tartósított – elsősorban gyorséttermi – élelmiszereknek is köze lehet továbbá az allergiás reakciók kialakulásához. Nyolcvanezernél többre becsülik azon kémiai anyagok számát, amelyeket az ember mesterségesen állított elő. A sokasodó allergia azt jelzi, hogy ezekhez még nem mindenki tudott alkalmazkodni.

Felmerült a túl steril életkörülmények káros volta is: például a közösségbe nem járó, egyke gyermek, akit a túlzásba vitt higiénia nemcsak a kórokozó, de a „jó” baktériumokkal való találkozástól is megfoszt, így védtelenebb az irritáló hatásokkal, allergénekkel szemben. 

Nem egy vizsgálat alátámasztotta továbbá a kisgyermekkori légzőszervi fertőző megbetegedések és a később kialakuló allergia közti kapcsolatot. Ide tartozik többek között az is, hogy a jó körülmények között élő, gyakran antibiotikummal kezelt gyermekek immunrendszere nem tud kellőképpen megerősödni és hozzászokni a fertőzések önálló leküzdéséhez. Paradox módon tehát a korszerű gyógyszerek mellékhatása is lehet a későbbi túlérzékenység. Ezt azért jó tudni, mielőtt minden nyavalyára, egyszerű náthára antibiotikumot követelünk a dokiktól.

Allergia időskorban

„Az öregedéssel általában együtt jár az allergia enyhülése vagy eltűnése is, a testünkben végbemenő változások ugyanis befolyásolják, hogyan reagál a szervezetünk a potenciálisan irritáló anyagokra – a parlagfűtől a rákféléken át a macskaszőrig” – magyarázza Clifford Bassett allergológus, a New York-i Allergy&Asthma Care orvos igazgatója.

Idősebbeknél jellemző az allergiás válaszreakciót kiváltó antitestek számának csökkenése, ami azt jelenti, hogy megszűnhet az allergiájuk olyan élelmiszerekkel vagy pollenekkel szemben, amelyekre korábban erősen reagált a szervezetük. Ugyanakkor időskorban megjelenhetnek olyan ételallergiák (pl. tengeri halak) is, amelyek soha korábban nem okoztak gondot az egyén számára. 

A hormonok és az allergiák közötti összefüggésről ugyan még nem áll rendelkezésre elegendő kutatási eredmény, de kisebb tanulmányok és anekdotikus bizonyítékok utalnak arra, hogy az immunrendszer működésére hatással vannak a hormonváltozások. Nőknél például a menstruációs ciklus bizonyos szakaszaiban rosszabbodhatnak az asztma tünetei, de a serdülőkor, a várandósság és a menopauza során is változnak a panaszok. Köztudott, hogy a nők körében sokkal gyakoribbak az autoimmun betegségek, ami szintén arra utal, hogy a női nemi hormonok befolyásolják az immunrendszer működését.

MIÉRT LETT ILYEN SOK AUTOIMMUN BETEG? ÉS MIÉRT VANNAK A NŐK NAGYOBB VESZÉLYBEN?

Nem mindegy, mit és hogyan eszel, ahogy az sem, mennyire élsz stresszes életmódot. És a “lyukas bél szindrómáról” hallottál már?

…és a környezet

Bassett szerint egyébként az elhízás is kevésbé jól kontrollált allergiás tüneteket okozhat, de a pollenallergia esetében külső tényezőket is figyelembe kell venni, hiszen a tartózkodási helytől is függ, hogy milyen növények részecskéivel érintkezünk a mindennapok során. Nem véletlen tehát, ha egy-egy költözés után enyhülnek vagy éppen előjönnek, esetleg erősödnek a tünetek. És mivel nem egyik napról a másikra alakul ki egy allergia sem, lehet, hogy az új lakóhelyen töltött első nyár alkalmával még semmi jele a pollenallergiának (ekkor még csak érzékennyé válunk a pollenre), következő nyáron viszont az immunrendszer már aktívan reagál, és kezdődik a nem szűnő tüsszögés, szipogás, szemviszketés, könnyezés, köhögés időszaka.

Hogyan élhetem túl?

Nyilván a tüneteket kiváltó allergén elkerülése volna a legjobb megoldás, nem élhetünk azonban üvegbúra alatt. Ha a szakértők minden tanácsát megfogadnánk, egész nyáron nem mozdulhatnánk ki a házból napközben, hiszen a levegő pollentartalma reggel 8 és 11, valamint délután 15 és 18 óra között a legintenzívebb. 11 és 15 óra közt viszont a káros UV-sugárzás ereje miatt a közvetlen napfényt kell kerülni. De azért tehetünk egyet s mást, hogy enyhítsük a tüneteket.

Először is tudd meg, hogy pontosan mire vagy allergiás!

Mindenekelőtt jegyezd fel, hogy mikor jelentkeztek az allergiás tünetek, majd vesd össze ezt egy pollennaptárral! A pontos diagnózis érdekében a naptár mellett érdemes persze felkeresni egy szakorvost, aki allergiavizsgálat segítségével megállapítja, hogy mely allergének, és milyen mértékben okoznak érzékenységet. Így könnyebben megtalálhatod a számodra leghatásosabb kezelési módot.

Az allergiás panaszokat orrspray-vel, tablettával, asztma esetén hörgőtágítóval csillapíthatjuk. Bár a szénanáthát az immunterápia sem gyógyítja, de jelentősen képes csökkenteni a tüneteit azáltal, hogy fokozza az allergénnel szembeni toleranciát. Általában azoknak ajánlják ezt a módszert, akik több mint három hónapon keresztül szenvednek az allergia tüneteitől.

És most nézzük, mit tehetsz az allergének elkerülése érdekében, ha nem tudod vagy nem akarod a négy fal közé bezárkózva megvárni a pollenszezon végét.

  • Nyugi, nem kell lemondanod a szabadtéri sportokról, de ezeket a szabályokat azért tartsd be.
  • Kerüld az alkoholt! Az alkohol gyengíti az immunrendszert, ennek köszönhetően pedig csak súlyosbítja a tüneteket – csakúgy, mint a stressz, a klóros vízben fürdés és a dehidratáció.
  • Szedj vitaminokat! Kicsit banálisnak tűnhet ez a tanács, viszont a legtöbben úgy gondolják, hogy nyáron letudják a gyümölcsökkel a vitaminbevitelt, és C-, illetve D-vitaminra csak télen van szükség.
  • Óvd a bélflórádat, egyél sok „jó” baktériumot!
  • Szintén tanácsos visszafogni a tejtermékek fogyasztását is – ezek ugyanis növelik a nyálkakiválasztást.
  • Sokat segít az ablakok, ajtók zárása, illetve jól jöhet otthon egy légtisztító berendezés. A légkondicionáló is képes egyébként a pollenek 99 százalékát kiszűrni.
  • Szerezz be egy légszűrő maszkot, ami a szabadban tartózkodás ideje alatt segít enyhíteni a tüneteket!
  • Takarítsd minél gyakrabban a szellőzőnyílásokat, a könyvespolcokat és más olyan zugokat, ahol a virágpor össze tud gyűlni.
  • Porszívózz hetente kétszer, de lehetőleg viselj ilyenkor is maszkot, ha nem akarsz a szőnyegben rejlő virágpor-, penész- és porszemcsék áldozatául esni!
  • Ne vágj füvet! Inkább kérj meg valakit, aki elvégzi helyetted a feladatot.
  • Hordj napszemüveget! Ha sokszor viszket vagy könnyezik a szemed, akkor olyat, ami a lehető legjobban rásimul a fejedre, így nem kerül annyi pollen a szaruhártyádra. A szabadtéri programok után mosd meg a szemkörnyéket (a szempillákat is alaposan leöblítve!), és/vagy használj allergiásoknak ajánlott szemcseppet!
  • Szabadban tartózkodás alatt védd a hajad is, és lehetőleg mosd meg minél sűrűbben, mert az allergének a hajkoronában felhalmozódva mindenhova elkísérnek. 
  • Ne teregess kint! A vizes ruha magába gyűjti a polleneket, amiket aztán – száradás után – beviszel a házba is, ezért, ha magas a pollenszint, inkább a négy fal között szárítsd a ruhákat!

Forrás: Gyógyszer nélkül is legyőzhető az allergia – Dívány (divany.hu)

A betegségek okai – a sejtszintű gyulladások

Táplálkozásunk hibái és az ebből fakadó belső gyulladások, mint a betegségek fő okai!

Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy a civilizációs betegségek kialakulásának hátterében a szervezetünkben kialakuló krónikus, lappangó GYULLADÁS áll.

“Néma gyilkos”-nak is nevezik, mivel ezek a betegségek vagy szövődményeik az emberek 95%-nál vezető haláloknak számítanak.

Sok esetben mire érezzük a tüneteket és szakemberhez kerülünk, már kialakult a betegség.

Daganatos betegség, szív és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, autoimmun betegségek, allergia, bőrbetegség, ízületi betegségek, Alzheimer-kór, asztma, hangulatzavar, csontritkulás, elhízás …. hosszan lehetne sorolni.

A gyulladás oka, a sejtmembrán áteresztő képességének romlása. A sejt nem kapja meg a számára szükséges tápanyagokat, oxigént, vitaminokat, illetve nem képes a méreganyagokat eltávolítani.

A sejtmembrán egyik összetevője a zsírsavak, konkrétan az omega-6 és az omega-3 zsírsavak. Azonban nem mindegy, hogy ezeknek milyen az aránya. A WHO szerint a 3:1 arány az ideális, de a 4:1 vagy az 5:1 arány is még elfogadható.

Sajnos az emberek 95%-nál ez az arány 15, 25, 50 vagy akár 100:1-hez!

Az Omega 3-6 arány

A többszörösen telítetlen zsírsavak rendszeres fogyasztása elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez, de kimagasló szerephez jutnak a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos (pl. mell-, prosztata- és vastagbélrák) betegségek prevenciójában is, sőt még a csontritkulás, egyes pszichés zavarok, bőrpanaszok, bizonyos autoimmun problémák és allergiák megelőzésében vagy enyhítésében is. Ezeknek a zsírsavaknak két csoportját alkotják az omega-3 és omega-6 zsírsavak.

Megfelelő mennyiség, optimális arány

Az omega-3 (n-3) típus nagy része esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy szervezetünk nem képes előállítani, így csak táplálkozás útján juthatunk hozzá. Legismertebb képviselői az eikozapentaénsav (EPA), a dokozahexaénsav (DHA) és az alfa-linolénsav (ALA), míg az omega-6 (n-6) zsírsavak közül az esszenciális linolsav és az arachidonsav.

Az omega-3 zsírsavak napi ajánlott mennyisége 1-2 g, az omega-6 zsírsavakból viszont ajánlott a napi mennyiséget 3 g alatt tartani.

A megfelelő mennyiségen túl legalább olyan fontos az is, hogy étrendünk ezeket a zsírsavakat optimális arányban tartalmazza. Bár az omega-3- és omega-6-zsírsavak fogyasztása 1:3 – 1:5 arányban javasolt, az OÉTI vizsgálata szerint hazánkban ez az arány akár 1:30 is lehet, aminek igen komoly veszélyei lehetnek, ugyanis az omega-6 zsírsavak nagy mennyiségű fogyasztása – jótékony tulajdonságai mellett – súlyos következményekkel is járhat: hozzájárulhat gyulladásos folyamatok kialakulásához, és szabadgyökök képződésére hajlamosít, melyekkel például az érelmeszesedés kialakulásának kockázata is növekszik.

Ahhoz, hogy ezek a zsírsavak megfelelő mennyiségben kerüljenek szervezetünkbe, fontos a megfelelő táplálékkiegészítés, jó minőségű omega 3 kapszula fogyasztása megfelelő dózisban.

A sejtszintű lappangó gyulladás egy olyan terület, amely erősen kutatott, jelentős evidenciával rendelkezik, mégis, sajnos eddig kevésbé volt része a napi orvosi gyakorlatnak. Sőt a gyulladás értelmezésében is komoly félreértések vannak.

Pedig ez a folyamat összekötheti a látszólag elkülönült kórképeket, ilyen lehet az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigy alul működés, a depresszió, ízületi gyulladások, a visszér/aranyér betegségek vagy PCOS (policisztás ovárium szindróma). Ezek mind olyan kórképek, melyeket az akadémikus orvoslás szerint “egész életen át kell viselni”, vagy “bele kell törődni”.

Az inzulinrezisztencia az biztos, hogy “nem gyógyul meg soha”, a pajzsmirigy alul működés “autoimmun” és életen át hormonpótlást kell kapnia, az ízületi fájdalom az kopás és “normál része az öregedésének” vagy a cisztás petefészkét jobb esetben gyógyszerrel, rosszabb esetben pedig műtéttel oldják meg.

Pedig ez nem feltétlenül igaz! Amennyiben a közös gyökeret, a sejtjeinkben lappangó gyulladást idejekorán felfedezzük és meg is tudjuk oldani, akkor nem csak állapot fenntartás lehetséges, hanem javulás is, és több esetben teljes gyógyulás. 

Sajnos nincs a karunkba beépítve egy gyulladásmérő, ami vörösen villogna, ha kifogyott az “olaj”, mint az autókban. Pedig egyre több a bizonyíték arra, hogy a civilizációs betegségeink hátterében egy rejtett sejtszintű gyulladás húzódik meg. E tényt tucatnyi klinikai vizsgálat és PhD dolgozat is igazolja.

A gyulladás hozzájárulhat rövid távon az inzulinrezisztenciához és a pajzsmirigy alulműködéshez, szorongást, depressziót, ízületi gyulladást, vérnyomásgondokat, visszér-, aranyérproblémákat, és hölgyek esetében petefészek mikrogyulladásokat is okozhat.
A legnagyobb baj mégis az, hogy ha tartósan áll fenn, ugyanez a patomechanizmus 15-20 év alatt az érelmeszesedésben, vagyis a szívinfarktus vagy stroke kialakulásában is szerepet játszik.

És mi a legnagyobb probléma?

Amennyiben csak a tüneteket kezeljük és nem oldjuk meg a sejtjeinkben a gyulladást, akkor ez a folyamat nyílegyenesen vezet az érelmeszesedéshez, az érszűkülethez. S innentől ne csodálkozzunk azon, hogy minden második honfitársunk szívinfarktusban vagy stroke-ban hal meg!

Mit tehetünk ez ellen?

Egyértelműen, hogy minden krónikus, súlyosbodó kórképünk hátterében sajnos ugyanaz a probléma mutatható ki. Így a szív- és érrendszeri, az idegrendszeri és a daganatos betegségeink hátterében is a sejtjeink szintjén tartósan fennálló enyhe, lappangó gyulladás lehet a kiváltó ok. Ezek a gyulladások az esetek döntő többségében az életmóddal köthetőek összeEzért minden lépésünk e gyulladás megelőzésére vagy megfékezésére irányul. 

A mi javaslatunk:

Egyedülálló egészségprogram

Induljon el az egészség felé vezető úton még ma!

A jobb egészség ott kezdődik, hogy egyensúlyba hozzuk az omega 3 omega 6 arányt, támogatjuk a bélflóránkat és az immunrendszerünket, és pótoljuk mindezek működést vezérlő redox molekulákat.

Ehhez cégünk 4 nagyszerű termékét javasoljuk, amik ezt a 4 területet támogatják hatékonyan. Kérd az infót személyesen.